2015. március 20., péntek

happiness is not a destination. it's a way of life

Sziasztok! 
Ma van a boldogság világnapja, és ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a "boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja" :) 
És mennyire igaz, akárkik is vagyunk, akármilyen háttérrel rendelkezünk, akármilyen beosztásban dolgozunk, akárkicsodák a barátaink, a célunk egy és ugyanaz: megtalálni a boldogságot. Sokan keresik a forrását, a kulcsot. Sokan egy-egy elérendő célhoz, állapothoz kötik a beteljesedését...és közben elfelejtik élvezni az oda vezető utat. Sőt, ha elérik a célt, mindig jön egy újabb, és az ördögi körnek sosincs vége. Persze, könnyű mondani, hogy élvezzük az életet, értékeljük a pillanatokat, éljük meg igazán ami szembe jön velünk, mégis nehéz így tenni. De meg lehet tanulni. 
Én kimondhatatlanul boldog vagyok!!! :) Nem azért írom ezt, hogy dicsekedjek, kérkedjek. Nem egy új cipő, vagy egy drága holmi tett boldoggá, hanem a családom, a szerelmem és a barátaim. Az együtt töltött csodás percek, a végtelen nevetések, az együtt edzések, a mozgás, a finom ételek, a közös poénok, a napsütés, a tavasz érkezése, a nyitott erkélyajtó, egy csokor virág vagy egy illatozó gyertya. Amikor együtt ülünk le a nap végén Ricsivel vacsorázni, és mindent átbeszélünk, és ezerszer elismételjük egymásnak, hogy szeretlek. Mert úgy érezzük, hogy nem lehet elégszer kimondani, annyira lüktet belülről az érzés, hogy elmagyarázni sem tudjuk. Amikor a srácokkal végignevetjük a hétvégét, és mindenki nálunk tanyázik. Amikor edzeni indulunk, és az öltözőben még mindenki nyűgös, de edzés után hatalmas vigyorral a szánk sarkában jövünk ki a teremből. Amikor életünk legfinomabb salátáját pattintjuk össze Petrával egy pohár bor és az egyik kedvenc sorozatunk társaságában. Amikor először megyünk ki plédekkel egy stégre és élvezzük a napsütést. Amikor összebújva alszunk el és kelünk fel Ricsivel. Amikor a suliban összeáll a kép, a tudás csak úgy áramlik a buksinkba, és annyira jó érzés tudni és még többet akarni. Amikor fényképezőm kattog és egyszerűen szerelembe esek ezzel a hanggal. Amikor olvashatok egy jó könyvet és a friss ágynemű illata lengi be a lakást. Számtalan ilyen pillanat van, hiszen egész hónapban, minden héten, az összes napon, a nap huszonnégy órájában boldog vagyok! Köszönöm Kedves Blogom, hogy ezt megoszthatom Veled! :)

---------------------------------------------------------------------------------------










 Ölellek titeket! Adri

8 megjegyzés:

  1. Igazán inspiráló bejegyzés!:)

    A suli után mik a terveid? Szeretnél Szegeden maradni vagy Pest, esetleg külföld?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Zsófi! Kedves vagy!
      Mindenképpen Szegeden szeretnék szerencsét próbálni, hiszek benne, hogy vannak itthon és természetesen Bp-n kívül is lehetőségek! :)

      Törlés
    2. Csak azért kérdeztem, mert én is szegedi vagyok és hasonlóan látom a dolgokat.
      Nagy dilemma, mikor már csomó barátom/ismerősöm elköltözött Pestre v. külföldre, hogy érdemes-e Szegeden maradni. Azt hiszem alapból egy nagyon élhető városka, ahol jó dolog pl. fiatalnak lenni v. családot alapítani. Számomra szinte tökéletes hely, csak lenne kicsivel több munkahely/lehetőség:S De azért mostanában vannak erre mutató pozitív példák (pl. ELI v. NNG), talán elindult valami;)

      Törlés
    3. :) igen, nálunk is van, aki készségesen kampányol Bp mellett, ha szóba jön a téma, de úgy érzem ott sosem tudnék élni. Oda készültem gimi után, de szerencsére nem így alakult az életem. Biztosan hozzá lehet szokni, és nagyon jó, hogy sok lehetőség van bármire, de nekem Szeged a szerelem, itt vannak a barátaim, közel a család, itt a lakás, itt minden kis utcán itthon érzem magam, egyszerre kicsi és cuki a város, másrészt minden van, amire szükségem lehet, és elég nagy, hogy megtaláljam mindig, amit keresek. Bízom benne, hogy megtaláljuk a helyünket itt, és lesz lehetőségünk a tanulmányainknak megfelelően elhelyezkedni :) szurkolok neked is, kívánom a legjobbakat! :)

      Törlés