2014. január 31., péntek

01 - I'm back.

Sziasztok!
Visszatérés. Újrakezdés. Új esélyek. Próbálkozás. Ilyen szavak kavarognak a fejemben, amikor a blogra gondolok. Szeretnék visszatérni, újrakezdeni az írást, új esélyeket adni magamnak, és annak a tudatnak, hogy valóban voltak, akik szerették az írásaimat, a képeimet, a bejegyzéseimet. :)  
Nincs magyarázkodás, nincs mese, nincsenek nagy ígérgetések. Újrakezdem, és történjen, aminek történnie kell.

Az újrakezdés előtt viszont szeretnék egy kis helyzetképet adni nektek, hogy mi is történt velem az elmúlt hetekben. 

Decemberben nagyjából a szakdolgozatvédés, mesterképzéses felvételi, államvizsgára való készülés és a karácsonyi hangulat hajszolása tette ki a napjaimat. Mindenkinek próbáltam a legszuperebb ajándékokat összeválogatni, várni, hogy elkapjon a téli hangulat, miközben agyban az államvizsgán stresszeltem, tudtam, hogy tanulnom kellene, de nem volt kedvem, aztán meg ezért mérgelődtem magamra, hogy miért nem kezdtem el réges-rég a készülést. Végül az ünnepek remekül teltek, a kedvencem a 25-e volt, nálunk volt családi ebéd, rengeteg nevetéssel, sztorizással, finomságokkal, mókával telt, szerettem. 
Ezután a következő fontosabb az általunk szervezett Kömpibuli special edition volt, amit most nem otthon, hanem a faluházban tartottunk, jöttek pécsváradi pajtások, barátok, barátnők, mindenhonnan mindenki, csinin, utókarácsonyi-előszilveszteri hangulatban buliztunk egy hatalmasat, majd másnap nálunk reggeliztünk, és mindenki elindult haza. 
Innentől ismét tanulástanulástanulás várt rám, de azért a szilvesztert úgy döntöttem nem hagyom ki. És milyen jól tettem. Egy egész napos kirándulás után ideértünk nővéreimmel, és Zolával, majd a szokásos pincés társasággal egy gyönyörű helyen töltöttük az év utolsó estéjét, ott is tudtunk aludni, nagyon jól éreztük magunkat. A pincétől a város összes tűzijátéka is látszódott, gyönyörű volt :) 
Másnap este már Szegeden folytattam a tanulásrohamot, ami egészen az államvizsgáig nem állt meg, ami január 7-én volt :) Előtte délután megérkezett hozzám Petra, akivel együtt izgultuk végig az utolsó esténket, hol ő, hol én voltunk nagyobb félelmekben. Végül eljött a nap, sokáig tartott, stresszes volt, de végül szerencsésen húztunk tételt, ügyesek voltunk, és ötössel zárult a nap legnagyobb örömömre. El sem hittük, hogy vége. 
Ezután egy kis pihenés következett erre a hónapra, bár munkáim voltak, és egy nagyobb projektbe is belevágtunk, de erről majd később mesélek, ha minden jól alakul ezzel kapcsolatban. :) A lényeg, hogy nem unatkoztam, csak végre van időm könyveket olvasni, tovább aludni, sétálni menni, megnézni egy filmet. 

Februártól viszont újraindul a mókuskerék, kezdődik a mesterképzés, amire a felvételi, és az államvizsga jegy alapján maximális pontszámmal jutottam be. El sem mertem képzelni ezt előre, de annyira örülök! Lehet nehéz lesz, új kar, új szak, de nagyon várom már, kíváncsi vagyok. Ha kíváncsiak vagytok, a regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakra fogok járni :) A diplomaosztóm most lesz majd jövő hét pénteken, már azt is nagyon várom, újra a hatalmába kerül majd az államvizsga utáni öröm szerintem, és jó lesz kézzel foghatóan látni, hogy igen, végeztem, igen megcsináltam :) 

Körülbelül ennyi lenne eddig, a többit majd később.
Ha van kedvetek, akkor pedig írjatok, hogy milyen jellegű bejegyzéseket szeretnétek olvasni Póniországban :) Nem szeretnék ígérni semmit, de szeretnék receptekkel, tippekkel, szépségápolással, és életmóddal, lakberendezéssel, és természetesen fotózással kapcsolatos bejegyzéseket hozni! :) Várom tippjeiteket, és kéréseiteket :) 

Remélem örültök, hogy visszatértem, nekem nagyon hiányzott ez az egész!!!! 


















Ennyi lettem volna mára. A bejegyzést Petrusnak ajánlom, aki nyaggatott, és támogatott abban, hogy újra itt legyek! :) <3
A legtöbb képet, aki követ instagramon, már láthatta, hodiadri néven megtaláltok :) 

Nemsokára jövök újra, puszi.